ADHD korai felismerése: Új kutatási eredmények a diagnosztikai gyakorlatról

EgészségügyKülföldTudomány

Miért maradnak felismeretlenek egyes ADHD-s gyermekek?

A JCPP Advances folyóirat 2025 szeptemberi számában megjelent tanulmány átfogó képet ad arról, hogy milyen tényezők járulnak hozzá az ADHD korábbi felismeréséhez, és miért maradnak egyes gyermekek diagnosztizálatlanul a tünetek és funkcionális károsodás jelenléte ellenére.

Barclay és munkatársai vizsgálata kimutatta, hogy azok a gyermekek, akiknél több érzelmi és viselkedési nehézség, nagyobb érzelmi diszreguláció, alacsonyabb kognitív képesség és gyengébb proszociális készségek jelentkeztek, nagyobb valószínűséggel kaptak korábbi diagnózist.

Családi és társadalmi tényezők szerepe

A kutatás szerint a felismert esetekben gyakrabban fordult elő szülői depresszió vagy szorongás, alacsonyabb fizikai aktivitás, és egyidejű autizmus diagnózis. Ez rávilágít arra, hogy a családi környezet és a szülői mentális egészség jelentős szerepet játszik abban, hogy egy gyermek ADHD-ja felismerésre kerül-e.

A tanulmány egyik legfontosabb újítása, hogy a kutatást egy fiatalokból álló tanácsadó csoport (Youth Advisory Group) bevonásával alakították ki, akiknek élő tapasztalata van neurodivergens állapotokról. Az ő hozzájárulásuk biztosította, hogy a kutatás a való életbeli prioritásokat tükrözze azok szemszögéből, akiket leginkább érint.

Nemek közötti különbségek a diagnózisban

A nemspecifikus elemzések izgalmas eredményeket hoztak. Az érzelmi diszreguláció kulcsfontosságú megkülönböztető tényezőnek bizonyult a felismert és fel nem ismert ADHD között fiúknál, de lányoknál nem. Ez rávilágít arra, hogy nemre érzékeny diagnosztikai gyakorlatokra van szükség.

Dr. Henrik Larsson, az JCPP Advances főszerkesztője kiemelte: “Ez a tanulmány példázza azt a participatív és befogadó tudományos megközelítést, amely egyre fontosabbá válik a gyermek- és serdülő mentális egészség kutatásában. Az érintett fiatalok bevonása biztosítja, hogy a kutatás valódi világbeli relevanciával bírjon.”

A kutatás hosszú távú következményei jelentősek lehetnek az ADHD korai szűrési protokollok fejlesztésében és a nemspecifikus diagnosztikai irányelvek kidolgozásában.