Magyar oktatási rendszer válságban: Növekvő iskolaelhagyás és reformigények

A magyar oktatási rendszer súlyos kihívásokkal néz szembe 2025-ben. A legfrissebb adatok szerint 5-7 százalékkal nőtt az iskolából lemorzsolódó fiatalok aránya a 2011-es oktatási törvény hatására, amely a tankötelezettség korhatárát 16 évre csökkentette.
A Munkaerőpiaci Tükör legújabb tanulmánya megdöbbentő képet fest: az iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, hanem passzivizálódik. A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon jelentősen magasabb az európai uniós átlagnél, ami hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi következményekkel jár.
A probléma mögött több strukturális ok is meghúzódik. A pedagógusok átlagéletkora folyamatosan emelkedik, a fiatalok nem szívesen választják a tanári pályát. Magyar Péter és a TISZA Párt 12 pontos oktatási reformprogramot dolgozott ki, amely a tanári bérek azonnali emelését, kevesebb tananyagot, több készségfejlesztést, valamint a digitális oktatás fejlesztését szorgalmazza.
A kormány részéről egyeztetések indultak az óvodás és iskolás gyerekeket érintő kérdésekről. Rétvári Bence szerint a cél, hogy a gyerekek hatéves korukra minél inkább felkészültek legyenek az iskolára, valamint hogy a kompetenciamérés értékelését is megújítsák.